A középkori himnusz szerzője nagy valószínűség szerint Szent Ambrus (339-397), Milánó legendás püspöke, aki a himnuszköltészet egyik legjelentősebb alakja.
Ad Completorium

Iesu, redemptor saeculi,
Verbum Patris altissimi,
lux lucis invisibilis,
custos tuorum pervigil:

Tu fabricator omnium
discretor atque temporum,
fessa labore corpora
noctis quiete recrea.

Qui frangis ima tartara,
tu nos ab hoste libera,
ne valeat seducere
tuo redemptos sanguine,

Ut, dum gravati corpore
brevi manemus tempore,
sic caro nostra dormiat
ut mens soporem nesciat.

Iesu, tibi sit gloria
qui morte victa praenites,
cum Patre et almo Spiritu,
in sempiterna saecula. Amen.

Esti imádság

Jézus idők üdvössége,
Isten eleven igéje,
világok világossága,
virrasztásnak őrző társa.

Mindenek alkotója vagy,
formáz az idő általad,
hajszolt-roskadó testemet
balzsamos éjed áldja meg.

Poklok bilincsét széttöröd,
küzdelmed ellene örök,
ne kísérthesse hívedet,
kiért ontottad véredet.

Mondhatni, kicsiny időn át,
lelkünkön húsunk a ruhánk,
s ha a test végleg elpihen,
lelkünk már ébred odafenn.

Dicsőség neked, Jézusunk,
ki a halálon átragyogsz,
Atyáddal és a Lélekkel
minden nemzedéken urunk. Ámen.