Ianus Pannonius Pro pace

O pater omnipotentes, qui caelum et sidera solus
Aeterna ditione premis, defige potentes
His miseris oculos terris, quas Marte feroci
Vastari cernis longoque perire duello,
Et nobis tandem tribuas, pater optime, pacem,
Quae mala cincta procul mortesque repellit acerbas.

A békéért

Ó, Atyaisten, csillagot és eget óv a hatalmad,
Mint örök őrzőnk, lásd meg a földet, lásd nyomorunkat,
Lásd, hogy a szablyák szétszabtak mindent a mezőkön
És aratott itt hosszan a kéjes harci halál is.
Add a magyarnak is, áldott Jóatya, végre a békét,
Mely ragyog és a gonoszt meg a dögvészt messzire űzi.