(a borítón Bor Kata szénrajza)
(részlet)
72.

Kedvenc versem József Attilától az A hetedik. Szerintem ez a világirodalom legnagyobb verse. A cimről először az jut eszembe, hogy az lsten hat nap alatt teremtette a világot, a hetediken megpihent. Eszembe jut a népmesék hetedik fiúja, de eszembe jut a hétfejű sárkány is. Ez a vers olyan, mint egy ördögűzés. Mintha a bennem lévő rosszra lenne egy ráolvasó, s amikor azt kiáltja: "A heteedik, te magad légy!", mintha a bennem rejtőző Istent szólítaná meg. Érzem, bennem van az az erő, amit a hetedik testesit meg. Szerintem leggjobban Hobá megzenésitése érzékelteti. Ez a kemény, ősi időket megidéző zene, s mellette Hobó rekedtes, a mai megbicsaklott életet megjelenitő szavalása. Én tudom: a hetedik én vagyok. Remélern, nem az a sorsom, hogy magyarországi Anyegin legyek.

73.

Ma megnéztük Ratkó Segitsd a királyt! cimű drámáját. Még most is a hatása alatt vagyok. Érdekes, hogy Szörényi meg Bródy is István királyhoz nyúltak vissza, róla csináltak rockoperát, amit még nem ismerek. Hunniában valami készül! Ahogy nő Kádár szenilitása, a párt azzal arányosan gyengül. Ratkó drámájában az az igazán eredeti, hogy a tényleges konfliktus István király lelkében játszódik le, és ezt a lelki tragédiát a költészet segitségével Ratkó meg is tudja jeleniteni. Meggyőződésem, hogy ez az egyik legnagyobb magyar dráma, ha nem a legnagyobb. Ez Ratkó eddigi költészetének foglalata.